KSZKA-A./ 110-1./ 2020./ I./ 1.
Szervezeti és Működési Szabályzat
Közszolgálati Közalapítvány
2020. május 20.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) értelmében a Közszolgálati Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) működésének és szervezetének az Mttv-ben és a Közalapítvány alapító okiratában nem szabályozott kérdéseit a Közalapítvány szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.
A Közalapítvány kuratóriuma (a továbbiakban: Kuratórium) ezért a fentiek alapján a Közalapítvány szervezeti felépítését és működésének szabályait, valamint ügyrendjét az alábbi
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATBAN
(a továbbiakban: SzMSz) rögzíti.
A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma az SzMSz-t a 2010. november 5. napján kelt 2/2010. sz. határozatával hagyta jóvá, majd 2011. június 15. napján kelt 89/2011.KH sz., a 2012. február 8. napján kelt 10/2012.KH sz., a 2013. augusztus 28. napján kelt 71/2013.KH sz., a 2016. február 24. napján kelt 8/2016.KH sz., a 2016. március 9. napján kelt 13/2016.KH sz., a 2017. december 20. napján kelt 47/2017.KH sz., a 2019. szeptember 30. napján kelt 32/2019. KH sz., a 2020. február 19. napján kelt 8/2020.KH sz. határozatával, továbbá a 2020. május 20. napján kelt 15/2020. KH sz. határozatával módosította.
ÁLTALÁNOS ÉS BEVEZETŐ RÉSZ
I.
A Közalapítvány adatai
1. §
(1) A Közalapítvány elnevezése: Közszolgálati Közalapítvány
Idegen nyelvű elnevezése: Public Service Media Foundation
(2) Székhelye: 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 5-7.
(3) Alapítója: Magyarország Országgyűlése
(4) Létrehozó határozat száma: 18/1996. (III.8.) OGY határozat
(5) Módosító határozat száma: 80/2010. (IX.15.) OGY határozat
(6) Nyilvántartó bíróság: Fővárosi Törvényszék
(7) A Közalapítvány fontosabb technikai jelzőszámai:
a) nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: 60383/1996/2
b) nyilvántartási szám: 01-01-0006074
c) adószám: 18080485-1-42
d) bankszámlaszám: 100332000-00280398
A Közalapítvány feladata
2.§
A Közalapítvány alapvető feladata, hogy a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: közszolgálati médiaszolgáltató) tulajdonosaként gondoskodjon a közszolgálati médiaszolgáltatás Mttv-ben meghatározott követelményeinek érvényesüléséről.
A Közalapítvány vagyona és gazdálkodása
3. §
(1) A Közalapítvány induló vagyonát az Országgyűlés az Mttv-ben előírtak szerint országgyűlési határozatban, valamint a Közalapítvány alapító okiratában (a továbbiakban: Alapító Okirat) állapítja meg.
(2) A Közalapítvány üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, gazdasági társaságot nem alapíthat, működő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, továbbá alapítvány létrehozására nem jogosult.
A Közalapítvány kezelő szerve, képviselete
4. §
(1) A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium, amely az Országgyűlés által választott hat tagból, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) által delegált elnökből és egy tagból áll.
(2) A Közalapítványt a Kuratórium elnöke (a továbbiakban: Elnök) önállóan képviseli. Az Elnök köteles gondoskodni a Közalapítvány folyamatos képviseletéről. Az Elnök akadályoztatása esetén helyettesítésére az általa írásban kijelölt kuratóriumi tag jogosult.
(3) Az Elnök eseti meghatalmazása alapján a Kuratórium egy vagy több tagja, valamint a Közalapítvány munkavállalója a meghatalmazásban rögzített feladat- és jogkörben eljárva jogosult a Közalapítvány képviseletére, ideértve a büntetőeljárásban történő képviseletet, amennyiben jogszabály személyes közreműködési kötelezettséget nem ír elő.
(4) A Közalapítvány bankszámlái feletti rendelkezésre banki aláírási joggal két fő együttesen jogosult: az Elnök, valamint a Kuratórium általa meghatalmazott egy vagy több tagja, illetve az Elnök eseti meghatalmazása alapján az irodavezető jogosult.
(5) A Közalapítvány bírósági nyilvántartásba történő bejegyzésére vagy változásbejegyzésére irányuló eljárásban az Alapítót az Országgyűlés főtitkára képviseli.
A Közalapítvány tulajdonosi jogai
5. §
A Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltató vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó rendelkezéseiben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat, nem jogosult azonban:
a) a közszolgálati médiaszolgáltató alapvető tevékenységi körét megváltoztatni,
b) a közszolgálati médiaszolgáltatót megszüntetni, átalakítani vagy más szervezeti formába átalakítani,
c) a közszolgálati médiaszolgáltatótól vagyont elvonni,
d) a közszolgálati médiaszolgáltató műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, egyéb szolgáltatásainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,
e) a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának az általa gyakorolt munkáltatói jogkörök tárgyában utasítást adni,
f) olyan kérdésben dönteni, amely jogszabály vagy jelen SzMSz alapján más szerv vagy a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik,
g) a Kuratórium az Mttv-ben foglalt hatásköreit nem bővítheti, még a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó rendelkezéseiben meghatározott — de az Mttv-ben nem szereplő — alapítói jogkörökkel sem.
II.
A KÖZALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI
A működés alapvető elvei
6. §
(1) A Közalapítvány működésével közfeladatot lát el, ezért közfeladatot ellátó szervnek minősül.
(2) A Közalapítvány gazdálkodása közpénzfelhasználáson alapul. Az esetleges alapítványi támogatások, illetve csatlakozók által fizetendő összegek kivételével a Közalapítvány működési feltételeit, illetve feladatellátását teljes egészében közpénzből valósítja meg.
(3) A Közalapítvány működése során közérdekű adatokat kezel.
(4) Közérdekből nyilvános adat a Közalapítvány feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata.
Nyilvánosság
7. §
(1) A Közalapítvány gazdálkodásának az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti legfontosabb adatait a Közalapítvány hivatalos honlapján évente nyilvánosságra hozza.
(2) A Közalapítvány a kezelésében lévő, törvényben, illetve belső szabályzatban meghatározott legfontosabb adatokról a közvélemény tájékoztatását elektronikus úton biztosítja. A Közalapítvány honlapján rendszeresen közzéteszi a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb — így különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokában lévő adatfajtákra és a működéséről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodására vonatkozó — adatokat, valamint üléseinek napirendjét, az üléseken hozott határozatokat és azok jegyzőkönyveit. A közzététellel érintett adatok körét, a közzétételre vonatkozó szabályokat és eljárási rendet a „Közérdekű adatok kezelésének rendjéről” szóló szabályzat tartalmazza.
(3) A honlapon közzé nem tett közérdekű adat megismerése iránt bárki — szóban, írásban vagy elektronikus úton – igényt nyújthat be. A Közalapítvány kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől függetlenül bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét, illetve az igények elbírálásának eljárási szabályait — a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban — a „Közérdekű adatok kezelésének rendjéről” szóló szabályzat tartalmazza.
Külső-belső kommunikáció és annak korlátai
8. §
(1) A Közalapítvány szakmai tevékenységéről és állásfoglalásairól információt harmadik személyek, a hírügynökségek, valamint a média részére az Elnök és az általa kijelölt személyek adhatnak.
(2) A Kuratórium tagjai a kuratóriumi ülésen képviselt kisebbségi véleményüket jogosultak önállóan, saját nevükben nyilvánosságra hozni, azonban kisebbségi véleményük közzététele esetén fokozottan tartózkodnak:
a) az olyan kérdésre irányuló véleményközléstől, amely minősített adatot tartalmaz,
b) az olyan kérdésre irányuló véleményközléstől, amelynek felvételét nem javasolták a Kuratórium napirendjére,
c) az olyan kisebbségi vélemény közlésétől, amelyet a Kuratórium határozathozatalát megelőzően sem írásban, sem szóban nem terjesztettek elő.
(3) A Közalapítvány az irányadó jogszabályok által előírt elektronikus tájékoztatási kötelezettségét, továbbá a tevékenységével kapcsolatos általános tájékoztatást saját internetes honlap üzemeltetésével biztosítja.
(4) A Közalapítvány eredményes működésének feltétele, hogy Kuratóriumának tagjai rendelkezzenek az ellenőrzéshez, valamint a döntések meghozatalához megfelelő információkkal. Ezért, valamint felelősségükre is tekintettel joguk van mindazon információ megismerésére, amelyhez az Mttv-ben, az Alapító Okiratban, jelen SzMSz-ben, illetve a Kuratórium határozataiban meghatározott feladataik ellátásához szükséges.
Titoktartás
9. §
(1) A Kuratórium tagjai a jogszabály, illetve a belső szabályzatok által kötelezően előírt vagy lehetővé tett tájékoztatást kivéve a megbízatásukkal összefüggésben tudomásukra jutott valamennyi információt úgy kötelesek kezelni, hogy azok harmadik személy vagy személyek számára semmilyen módon — sem részben, sem egészben — ne váljanak hozzáférhetővé.
(2) A Közalapítvány alkalmazottai, illetve az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott személyek, megbízottak és szakértők a jogszabály által kötelezően előírt tájékoztatást kivéve a megbízatásukkal összefüggésben tudomásukra jutott valamennyi információt úgy kötelesek kezelni, hogy azok harmadik személy vagy személyek számára semmilyen módon — sem részben, sem egészben — ne váljanak hozzáférhetővé. Ezen személyek kizárólag az Elnök kifejezett előzetes jóváhagyása esetén jogosultak a Közalapítvány által használt helyiségekből bármilyen irat vagy adathordozó kivitelére.
A Közalapítvány szervezete és működése
A kuratóriumi tagság szabályai
10. §
(1) A Kuratórium Elnöke és tagja nem lehet:
a) köztársasági elnök, miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, az Európai Parlament tagja,
b) a Médiatanács elnöke, tagja, a Közszolgálati Testület elnöke, tagja, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója, főigazgató-helyettese, illetve munkavállalója, a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, felügyelő bizottságának elnöke, tagja, valamint bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
c) helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,
d) hírközlési vagy médiaszolgáltató, műsorterjesztő, reklámügynökség, sajtóterméket kiadó, lapterjesztő vállalkozás vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelő bizottsági tagja,
e) olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, reklámügynökséggel, sajtótermék kiadójával vagy lapterjesztővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
f) olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatást, műsorforgalmazást, műsorterjesztést, sajtótermék kiadását, reklámügynökségi tevékenységet vagy lapterjesztést folytató vállalkozásban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,
g) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő részvénytársaság esetében öt százalékot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a d) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,
h) az a)-b) és d) pontok alá eső személynek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója.
(2) Az (1) bekezdés e) pont vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a tudományos tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.
(3) A Kuratórium Elnöke és tagjai a Közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban, semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt közszolgálati médiaszolgáltatótól. A Kuratórium Elnöke és tagjai pártpolitikai tevékenységet nem folytathatnak, párt nevében nyilatkozatot nem tehetnek.
(4) Amennyiben a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Kuratórium teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag kuratóriumi tagsága megszűnt.
(5) A kuratóriumi tagság, különös figyelemmel az Mttv. rendelkezéseire és részletszabályaira, megszűnik:
a) a megbízatási idő lejártával,
b) a tag lemondásával,
c) a tag halálával,
d) összeférhetetlenség következtében,
e) felmentéssel, ha az Elnököt vagy tagot cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték,
f) kizárással, ha a tag neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából adódó feladatainak, vagy bűnösségét a bíróság — szabadságvesztést, a kuratóriumi tevékenységnek megfelelő foglalkozástól való eltiltást, vagy közügyektől való eltiltást tartalmazó — jogerős ítélete állapította meg.
(6) Az Elnök vagy tag megbízatásának összeférhetetlenség, felmentés vagy kizárás miatti megszűnését a Kuratórium teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, a döntéshez a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, az Elnök kezdeményezi e tárgyban az Országgyűlés döntését.
A Kuratórium tagjainak jogai és kötelezettségei
11. §
(1) A Kuratórium tagjainak jogai és kötelezettségei az alábbiak:
a) részvétel a kuratóriumi üléseken, indítványok előterjesztése, szavazati jog gyakorlása, részvétel a határozatok végrehajtásában,
b) tájékozódás a Kuratórium és a közszolgálati médiaszolgáltató munkájáról a döntések meghozatalához, jogai és kötelezettségei gyakorlásához, a döntési vagy tárgyalási alapot jelentő információk megismerése,
c) tevékeny részvétel a Közalapítvány céljainak megvalósításában, ennek érdekében együttműködés a többi kuratóriumi taggal,
d) a Kuratórium által rájuk bízott és elvállalt feladatok elvégzése legjobb szakmai tudásuk szerint,
e) az Mttv-ben, illetve a jelen SzMSz-ben meghatározott titoktartási kötelezettség, valamint az Mttv-ben, az Alapító Okiratban, a jelen SzMSz-ben, és valamennyi vonatkozó jogszabályban, illetve hatósági előírásban foglaltak maradéktalan betartása és betartatása,
f) a tagsági viszony megszűnése esetén a szükséges tájékoztatás és okiratok átadása az újonnan delegált tag részére, a tagsági munka folyamatosságának biztosítása érdekében.
(2) Az Elnököt és tagokat tiszteletdíj illeti meg, továbbá a tiszteletdíj 50%-ának erejéig költségtérítésre tarthatnak igényt.
A Kuratórium feladat és hatásköre
12. §
(1) A Kuratórium
a) megalkotja és egyszerű többséggel elfogadja a Közalapítvány SzMSz-ét, amely magában foglalja a Kuratórium ügyrendjét is. Az SzMSz módosítására az elfogadására vonatkozó szabályok irányadóak,
b) elfogadja a Közalapítvány éves gazdálkodási tervét és megállapítja mérlegét,
c) a Közalapítvány kezelőjeként gazdálkodik a Közalapítvány vagyonával,
d) javaslatot tesz az Országgyűlés illetékes bizottságának állami költségvetési támogatás és céltámogatás kezdeményezésére.
(2) A Kuratórium hatásköre a közszolgálati médiaszolgáltató működésével összefüggésben:
a) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenysége általi megvalósulását,
b) amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltató megítélése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elérését súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, a Médiatanács eljárását kezdeményezheti,
c) védelmezi a közszolgálati médiaszolgáltató függetlenségét,
d) megállapítja és módosítja a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratát, gondoskodik annak a Magyar Közlönyben történő közzétételéről,
e) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatóját, megállapítja munkaszerződése feltételeit és díjazását,
f) megszüntetheti a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának munkaviszonyát,
g) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltató felügyelő bizottságának elnökét és tagjait, illetve visszahívhatja azokat,
h) megbízza a közszolgálati médiaszolgáltató könyvvizsgálóját, illetve megszüntetheti megbízatását. A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó szabályai szerint, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában határozza meg,
i) a közszolgálati médiaszolgáltató vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvnek a gazdasági társaságokra irányadó rendelkezései alapján – az Mttv-ben foglalt eltérésekkel – gyakorolja a közgyűlés jogait,
j) felemelheti a közszolgálati médiaszolgáltató alaptőkéjét, illetve leszállíthatja azt a Közalapítvány alapító okiratában szabályozottak szerint,
k) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltató éves gazdálkodási és pénzügyi terveinek elveit és fő összegeit,
l) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltató mérleg- és eredmény-kimutatását,
m) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltató finanszírozását és gazdálkodását az Európai Unió vonatkozó előírásainak való megfelelés szempontjából.
(3) A Kuratórium feladat- és jogköre a közszolgálati médiaszolgáltató gazdálkodásával összefüggésben:
a) 300 millió forintot meghaladó ügyleti értékű szerződésekhez előzetes tárgyalási felhatalmazás megadása,
b) hitelfelvétel, illetve 100 millió forintot meghaladó ügyleti értékű szerződések megkötésének, módosításának, megszüntetésének előzetes jóváhagyása.
Az egy naptári éven belül ugyanazzal a szerződő féllel kötött szerződéseket — tárgyuktól függetlenül - egybe kell számítani.
(4) A Kuratórium egyéb feladat- és jogköre:
a) a közszolgálati médiaszolgáltatás — törvényben meghatározott — céljai teljesülésének negyedévenkénti értékelése, a követelmények sérülése esetén alapítói határozat meghozatala a szükséges intézkedések megtétele érdekében,
b) döntés a közszolgálati médiaszolgáltató által a Kuratórium feladatkörének ellátásához szolgáltatandó adatok és tájékoztatás tartalmáról, formájáról, a tájékoztatás gyakoriságáról, illetve annak elfogadásáról vagy elutasításáról,
c) javaslattétel a Médiatanács által működtetett műsorfigyelő- és elemző szolgálat vizsgálati szempontjaira,
d) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amit a Polgári Törvénykönyv, az Mttv. vagy a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okirata az alapító hatáskörébe utal.
(5) A Kuratórium a jelen SzMSz 12. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített feladatkörével összefüggésben
a) a tagjai közül — ide nem értve az Elnököt — tagot delegál a Közszolgálati érték-testületbe. A megbízatás három évre szól, amely idő lejártát követően a delegált tag újradelegálható.
b) A Közszolgálati érték-testületbe delegált tag megbízatása megszűnik:
ba) a megbízatási idő lejártával,
bb) lemondással,
bc) amennyiben az őt delegáló testületben megszűnik a tagsága,
bd) visszahívással,
be) a tag halálával.
c) A Közszolgálati érték-testület tagjának megbízatása a Kuratórium általi visszahívással szűnik meg, ha
ca) több mint 3 hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,
cb) a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként bűnösségét a bíróság — szabadságvesztés vagy tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó — jogerős ítélete állapította meg,
cc) egyéb módon veszélyezteti a Közszolgálati érték-testület működését, céljának elérését.
d) A Másodfokú Testület mint a Közszolgálati érték-testület döntéseivel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmeket elbíráló másodfokú (jogorvoslati) fórumának tagja az Elnök.
e) A Másodfokú Testület tagjára a b)-c) pontokban foglalt rendelkezések megfelelően — a bd) pont kivételével — alkalmazandóak. Amennyiben az Elnök megbízatása megszűnik, úgy helyére a Kuratórium új elnöke lép be.
A Kuratórium ülése
13. §
(1) A Kuratórium a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta ülésezik. Az ülés nem nyilvános, a közvélemény megfelelő tájékoztatásáról jelen SzMSz 16. §-ában szabályozott írásos jegyzőkönyv közzététele útján kell gondoskodni.
(2) A Kuratórium üléseit az Elnök írásbeli meghívóval (papíralapon vagy elektronikus úton) hívja össze. A tagok meghívóját lehetőség szerint a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a tagok kellő időben megkapják. Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a tagok korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor küldték meg azokat. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának megjelölését is.
(3) Az üléseken a Kuratórium mellett működő szakértők, illetve az Elnök meghívására a Kuratórium irodájának (a továbbiakban: Iroda) alkalmazottai lehetnek jelen. Közgyűlési ügyeket érintő napirendi pontokhoz meg kell hívni a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatóját, valamint mindazokat a személyeket, akiknek a meghívásáról az Elnök előzetesen döntött. A meghívottak szavazati joggal nem rendelkeznek.
(4) Az Elnök köteles a Kuratórium rendkívüli ülését a Kuratórium tagjai többségének a napirend megjelölésével előterjesztett indítványára 8 napon belüli időpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.
(5) A Kuratórium akkor határozatképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van.
(6) A Kuratórium ülésén az Elnök megállapítja a létszámot és jegyzőkönyvben rögzíti a Kuratórium határozatképességét vagy annak hiányát. Abban az esetben, ha a Kuratórium nem határozatképes, az Elnök jogosult 30 perces szünetet elrendelni, ezt követően a határozatképességet újból meg kell vizsgálni. Amennyiben a Kuratórium 30 perc elteltével sem határozatképes, az ülést el kell halasztani.
(7) Az ülés napirendi javaslatát az Elnök állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag előzetesen, legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig írásban (papíralapon vagy elektronikus úton) az Irodán javaslatot tehet, kivételes esetben a napirendre vételt az Elnök az ülésen is kezdeményezheti, ezen javaslatok napirendre vételéről az ülés határoz.
(8) A határozatképesség megállapítását követően a Kuratórium egyszerű többséggel dönt a napirend elfogadásáról. Abban az esetben, ha a Kuratórium a napirendi pontokat elfogadta, a Kuratórium ülése a napirendi pontokban meghatározott sorrendben tárgyalja az ügyeket. Ettől eltérni csak újabb határozat alapján lehet.
(9) A Kuratórium ülését az Elnök az idő előrehaladta miatt, vagy más fontos okból félbeszakíthatja. Ebben az esetben a Kuratórium ülését 8 napon belül az eredeti — szükség szerint a napirendre vétel általános szabályai szerint kiegészített — napirenddel folytatni kell.
(10) Kuratóriumi határozat kizárólag írásos határozati javaslat alapján születhet, melyet a határozathozatal előtt a tagoknak kézhez kell kapniuk. A napirendi javaslat megtételével egyidőben határozati javaslat is tehető. A határozati javaslat megtételére a napirendi pont tárgyalásának lezárásáig van mód.
(11) A Kuratórium tagjainak — ideértve az Elnököt is — a szavazati joga egyenlő. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
A Kuratórium döntése a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának
munkaviszonya vonatkozásában
14, §
(1) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója felett a munkáltatói jogkört a Kuratórium gyakorolja. A Kuratórium jogosult a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának kinevezésére, díjazásának megállapítására, illetve felmentésére és munkaviszonya megszüntetésére.
(2) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának az Mttv. 102-103. §-ában meghatározott szabályok szerinti megválasztásának részletes rendjét a Kuratórium külön választási szabályzatban határozza meg.
(3) A Kuratórium a vezérigazgató munkaviszonyát felmentéssel, a munkaszerződésben szabályozott felmondással, valamint az Mttv. 97. §-ában foglaltakra figyelemmel a Közszolgálati Testület javaslatára jogosult megszüntetni.
(4) A Kuratórium a vezérigazgató munkaviszonyát az Mttv. 102. § (5) bekezdésében szereplő okok fennállása esetén a jelenlévő tagok többségének szavazatával jogosult felmentéssel megszüntetni.
(5) Munkáltatói felmondás esetén a munkaviszony megszüntetéséről szóló döntést a Kuratórium a jelenlévő tagok kétharmados többségének határozatával hozza meg.
(6) A Közszolgálati Testület által a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatát a Kuratórium köteles a beérkezését követő 8 napon belül napirendjére tűzni és megvitatni. A Kuratórium ülésére meg kell hívni a vezérigazgatót és a Közszolgálati Testület elnökét.
(7) A Kuratórium a Közszolgálati Testület által a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatáról a jelenlevő tagok egyszerű többségével határoz. A határozatot írásban érdemben indokolni kell.
A Kuratóriumi ülések vezetése
15. §
(1) A Kuratórium üléseit az Elnök vezeti, akadályoztatása esetén az általa írásban kijelölt kuratóriumi tag.
(2) Az Elnök az ülés vezetése során:
a) megállapítja a jelenlévők számát, az ülés határozatképességét vagy annak hiányát,
b) javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére, és szavazásra bocsátja megválasztásukat,
c) előterjeszti a napirendi pontokat, illetve felhívja a napirendi pont előadóját a téma ismertetésére, az írásos anyag kiegészítésére,
d) meghatározza a felszólalások sorrendjét, számát és terjedelmét,
e) félbeszakítja a napirendtől eltérő felszólalást,
f) vezeti, majd lezárja a vitát,
g) meghatározza a szavazásra váró kérdéseket,
h) eldönti az eredeti határozati javaslatról, illetve a módosító javaslatokról való szavazás sorrendjét,
i) szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és az eldöntendő kérdéseket,
j) megállapítja a szavazás eredményét.
A kuratóriumi határozathozatal
16. §
(1) Az Kuratórium határozatait a jelenlévők egyszerű többségének igen szavazatával hozza meg, kivéve, ha az Mttv., az Alapító Okirat vagy jelen SzMSz másként rendelkezik.
(2) A Kuratórium nyílt szavazást tart, amely kézfeltartással történik, kivéve amennyiben az Mttv. vagy más jogszabály, jelen SzMSz vagy a Kuratórium által elfogadott más szabályzat az adott napirendi pont tekintetében titkos — írásbeli — szavazást ír elő, illetve ha a Kuratórium bármely tagja által indokolt esetben előterjesztett javaslat alapján a Kuratórium egyszerű többséggel elhatározza. Titkos szavazás esetén bármely kuratóriumi tag kérheti annak rögzítését, hogy az adott kérdésben hogyan szavazott.
(3) Amennyiben valamelyik — előzetesen igazolhatóan értesített — tag a Kuratórium ülésén nincs jelen, választása szerint lehetősége van az üléssel egyidejűleg egyéni azonosítóval ellátott elektronikus postafiók útján álláspontját és szavazatát a jelenlévőkkel közölni, vagy az ülésen hang és kép megjelenítésére egyidejűleg alkalmas — a tag személyét kétséget kizáróan azonosító — elektronikus hírközlő eszköz (különösen: skype) útján részt venni, valamint álláspontját és — a titkos szavazás kivételével – szavazatát a jelenlevőkkel az elektronikus hírközlő eszköz útján közölni. Ezen esetekben az érintett tagot a határozatképesség szempontjából a jelenlevő tagokkal azonosnak kell tekinteni. Az ülésről készült jegyzőkönyvben a fenti körülményeket rögzíteni kell és a határozat meghozatala során ezen álláspontot, szavazatot is figyelembe kell venni.
(4) Az ülésről hangfelvétel, arról pedig írásos jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, időpontját, napirendjét, a határozatképességre vonatkozó megállapításokat, valamennyi felszólalás lényegi tartalmát, továbbá az ülésen meghozott határozatokat. A Kuratórium bármely tagja kérheti a felszólalásának szó szerinti jegyzőkönyvezését. A jegyzőkönyvet az Elnök és a Kuratórium által tagjai közül megválasztott két személy aláírásával hitelesíti. Ha a hangfelvétel hibájából érdemi információ marad ki a jegyzőkönyvből, azt a hitelesítők az Iroda által készített kézírásos jegyzet, illetve emlékeztető alapján pótolják, és erről a következő ülésen a Kuratóriumot tájékoztatják.
(5) A Kuratórium bizonyos napirendi pontok, vagy azok egy részének tárgyalása esetében fontos okból — különösen minősített adatot, üzleti titkot, személyiségi jogot, személyes adatot érintő ügyekben — eltekinthet a hangfelvétel készítésétől, amennyiben a Kuratórium bármely tagjának kezdeményezésére a testület ezt egyszerű többséggel hozott határozatával elfogadja. Ebben az esetben az ülés ezen napirendi ponttal érintett részéről emlékeztető készül, amely zártan kezelendő.
(6) Az Iroda a hitelesítést követő 5 munkanapon belül gondoskodik a jegyzőkönyv nyilvánosságra hozataláról a Közalapítvány honlapján, valamint arról, hogy a zárt ülésen készült jegyzőkönyv a Kuratórium tagjai számára az Irodában korlátozás nélkül hozzáférhető legyen. A nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv nem tartalmazhat olyan adatot, tényt vagy utalást, ami a Kuratórium tagjainak vagy más személynek a személyes adatkezelési köréhez tartozik és amely tekintetében az adatkezelési jogosult a nyilvánosságra hozatalhoz nem adott felmentést. Az adatvédelmi tisztviselő a jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatalát megelőzően annak adatvédelmi megfelelőségét a jegyzőkönyvre vezetett nyilatkozatával igazolja.
(7) A Kuratórium írásban, távszavazás útján is hozhat határozatot. Ebben az esetben — az előzetesen igazolhatóan értesített — tag egyéni azonosítóval ellátott elektronikus postafiók útján jogosult közölni a kérdéssel kapcsolatos álláspontját és szavazatát. Az írásbeli távszavazásra bocsátott határozatok tervezetét és a szavazásra nyitva álló határidőt a tagoknak az Elnök köteles megküldeni úgy, hogy a döntésre a tagoknak legalább három nap álljon rendelkezésre. Az Elnök által megadott határidőt követően beérkezett szavazatok érvénytelennek minősülnek. A szavazatok összesítéséről készült jegyzőkönyvben a fenti körülményeket rögzíteni kell. Az írásbeli távszavazásról készült jegyzőkönyvet az Elnök és a szavazatösszesítésénél jelen lévő irodavezető aláírásával hitelesíti. Az Elnök a jegyzőkönyvet hitelesítés után haladéktalanul köteles megküldeni a tagok részére. Az írásbeli távszavazás során az egyszerű többségű határozatok az összes kuratóriumi tag több, mint felének igen szavazata esetén, az egyhangú határozatok valamennyi kuratóriumi tag igen szavazata esetén tekinthetők elfogadottnak, azzal, hogy szavazategyenlőség esetén a 13. § (11) bekezdésének rendelkezései az írásbeli távszavazás esetén is megfelelően irányadók.
Elnök
17. §
(1) Az Elnök önállóan képviseli harmadik személyek előtt a Közalapítványt.
(2) Az Elnök felelős a Kuratórium működéséért, valamint törvényben meghatározott feladatának szabályszerű ellátásáért.
(3) Az Elnök feladatai különösen:
a) a Kuratórium rendes és rendkívüli üléseinek összehívása, a napirendi javaslatok összeállítása, az ülések levezetése, továbbá a jegyzőkönyv hitelesítése,
b) munkáltatói jogkör gyakorlása az Iroda vezetője felett,
c) szakértők felkérése,
d) a Kuratórium működéséhez szükséges, személyéhez kötődő feladatok ellátása.
Iroda
18. §
(1) A Kuratórium tevékenységét az Iroda támogatja. A Kuratórium ügyintéző, ügykezelő, ügyviteli és egyéb teendőit az Iroda látja el.
(2) Az Iroda feladatai különösen:
a) a külső szervezetekkel és egyéb harmadik személyekkel fenntartott kapcsolatokból adódó teendők teljesítése,
b) általános iratkezelési feladatok ellátása, ezen belül a Kuratórium üléseire az írásos előterjesztések szakszerű előkészítése, a jegyzőkönyvek elkészítése, határozatok és egyéb iratok kezelése, iktatása és nyilvántartása,
c) a Kuratórium döntéseinek végrehajtásában közreműködés,
d) a Kuratórium zavartalan működéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi feltételek biztosítása,
e) a Kuratórium honlapjának kezelése, kapcsolattartás az üzemeltetésben, karbantartásban és a kezelésben közreműködő szakemberekkel,
f) a Közszolgálati Testület titkársági feladatainak biztosítása,
g) az Elnök által meghatározott egyéb feladatok.
(3) Az Iroda szervezete az irodavezetőből, valamint a munkatársakból áll. Az Iroda munkatársainak szakmai összetételét és feladatkörét a Kuratórium — a jelen SzMSz-ben foglaltakat nem érintve — szükség esetén külön határozattal állapítja meg.
(4) A munkáltatói jogkört az Iroda munkatársai felett az irodavezető gyakorolja. Az irodavezető felelősséggel tartozik az Iroda jogszerű és hatékony működéséért.
(5) Az irodavezető feladatai különösen:
a) a kuratóriumi ülések előkészítése, az előterjesztések, jegyzőkönyvek határidőben való elkészíttetése, irattározása, a Kuratórium tagjainak teljes körű tájékoztatása,
b) az Elnök meghívására a Kuratórium ülésein való részvétel,
c) a jogszabály, illetve szabályzatok által előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséhez szükséges előkészítő iratok és alapadatok biztosítása,
d) a jogszabály, illetve szabályzatok által előírt közzétételi kötelezettség technikai feltételeinek biztosítása és a közzététel technikai lebonyolítása,
e) a jogszabályok által előírt nyilvántartások és kimutatások vezetése, illetve kapcsolattartás a könyvelést és munkaügyi nyilvántartást végző személlyel,
f) a Közalapítvány tulajdonát képező vagyontárgyak okszerű használatának, leltározásának és szükség esetén pótlásának, valamint a házipénztár jogszerű kezelésének figyelemmel kísérése és ellenőrzése,
g) a köztartozások határidőben való teljesítésének ellenőrzése és a szükséges intézkedések megtétele,
h) mindaz, amit az Elnök a feladatkörébe utal.
Szakértők
19. §
(1) Szakértő igénybevételére kizárólag írásbeli szerződés alapján kerülhet sor, előzetesen meghatározott, pontosan körülhatárolt feladatok és díjazás rögzítésével.
(2) A szakértők felkéréséről és személyükről az Elnök, illetve a Kuratórium egyszerű többséggel dönt.
(3) A szakértők tevékenységét az Elnök, illetve megbízása esetén az Iroda vezetője koordinálja.
Munkacsoportok
20. §
(1) A Kuratórium határozatával munkájának célszerű megszervezése, valamint hatékonyabbá tétele érdekében saját tagjaiból állandó munkacsoportokat hozhat létre és működtethet. A munkacsoport a vezetővel együtt legalább 3 tagból áll, vezetőt az adott munkacsoport a tagjai sorából választ. A Kuratórium bármely tagja önkéntes jelentkezés alapján bármely munkacsoport tagja lehet. A munkacsoportok üléseit a vezető hívja össze, és azokról emlékeztető készül. Működési kereteiket és szabályaikat a munkacsoportok maguk állapítják meg.
(2) A Kuratórium előre meghatározott kérdésben eseti munkacsoport létrehozását is elhatározhatja.
(3) A munkacsoportok általános feladatai közé tartozik különösen a kuratóriumi ülések napirendi pontjának előkészítése, az előterjesztések, előkészítő iratok áttanulmányozása, véleményezése, az esetlegesen szükséges határozati javaslat elkészítése, szöveges határozati javaslat előterjesztése.
(4) A munkacsoportok működését az Iroda támogatja.
III.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. §
(1) Jelen SzMSz nem tartalmazhat jogszabállyal ellentétes rendelkezést. A jelen SzMSz részben vagy egészben érintő jogszabályváltozás vagy új jogszabály hatálybalépése esetén haladéktalanul gondoskodni kell jelen SzMSz módosításáról. A módosítás elfogadásáig a megváltozott jogszabályi rendelkezések, illetve az új jogszabályi előírások irányadóak a Közalapítvány működésére.
(2) A Kuratórium jelen SzMSz-t — jogszabályváltozás hiányában is — minden év október 31. napjáig felülvizsgálja.
(3) Jelen SzMSz visszavonásig hatályos.
Budapest, 2020. május 20.
Balogh László
a Közalapítvány Kuratóriumának Elnöke